Litvánia - Köztársaság

Litvánia 1918. február 16-án kiáltotta ki függetlenségét, amelyet véres harcok árán sikerült megvédenie a bolsevik Oroszországgal és a nyugatról érkező német erőkkel szemben. A fiatal köztársaságot a kezdetektől fogva belpolitikai instabilitás jellemezte a különböző politikai irányzatok közötti feszültségek miatt.
A gazdaság alapvetően agrárjellegű maradt, bár történtek kísérletek az iparosításra. A földreformok célja a nagybirtokok felosztása és a parasztság helyzetének javítása volt.
A külpolitikában Litvánia igyekezett megőrizni semlegességét a szomszédos nagyhatalmak – Lengyelország, Németország és a Szovjetunió – árnyékában. A vilniusi kérdés, azaz Vilnius hovatartozása, amely Lengyelország része maradt, állandó feszültségforrás volt a két ország között.
Az 1926-os katonai puccs Antanas Smetona autoriter uralmához vezetett, amely egészen 1940-ig tartott. A demokrácia fokozatosan korlátozódott, a politikai pártok tevékenységét ellehetetlenítették.
A második világháború előestéjén, 1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka Litvániát a szovjet érdekszférába sorolta. Ennek következményeként a Szovjetunió 1940 júniusában megszállta az országot, majd hamis népszavazást követően bekebelezte Litvániát, véget vetve a független köztársaság időszakának.

A Litván Köztársaság 1918-as függetlenségének kikiáltása után nem sokkal, 1922-ben vezette be saját nemzeti valutáját, a litast. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a köztársaság saját pénzérméinek verése is.
Az 1925 és 1940 közötti időszakban a következő névértékű érméket verték Litvániában: 1 centas , 2 centai ,5 centai ,10 centų, 20 centų ,50 centų ,1 litas, 2 litai ,5 litai.
Ezek az érmék különböző fémekből készültek, például alumíniumból, bronzból, nikkelbronzból és ezüstből. Az érmék előlapján általában a Litván Köztársaság címere, a Vytis (a fehér lovon vágtató páncélos lovag) volt látható, a hátlapjukon pedig a névérték és az évszám szerepelt, gyakran növényi ornamentikával díszítve.
Érdemes megjegyezni, hogy az 1936-ban és 1938-ban vert 5 litas-os ezüstérmék különleges emlékérmék voltak, amelyek Vytautas Didysis (Nagy Vytautas) litván nagyfejedelem halálának évfordulójára készültek.
A Szovjetunió 1940-es megszállása után a litast kivonták a forgalomból, és a szovjet rubel vált a hivatalos fizetőeszközzé Litvániában.