Németország - Második Birodalom

A Német Birodalom 1871-ben jött létre, amikor Poroszország vezetésével az északnémet államok és a délnémet királyságok egyesültek. Az új birodalom élén I. Vilmos császár és Otto von Bismarck kancellár állt, aki vaskézzel irányította a politikát és az államügyeket.
A Második Birodalom gyors gazdasági növekedést ért el, Európa egyik vezető ipari hatalmává vált, különösen a szén- és acélgyártás területén. Kulturális és tudományos fejlődés is jellemezte ezt az időszakot, számos kiemelkedő német tudós és filozófus járult hozzá a világ tudományos és művészeti életéhez.
Bismarck 1890-es távozása után a birodalom külpolitikája megváltozott, és fokozatosan szembekerült más nagyhatalmakkal, mint Nagy-Britannia és Franciaország. A német militarizmus és imperialista törekvések hozzájárultak az I. világháború kirobbanásához 1914-ben.
Az első világháború végére, 1918-ban a birodalom összeomlott: II. Vilmos császár lemondott, és Németország köztársasággá alakult, ezzel véget érve a Második Birodalom történetének. Az új Weimari Köztársaság vette át a helyét, amely egy teljesen új korszakot hozott az ország számára.

A Német Birodalom 1871-es megalakulásával egységes pénzrendszerre volt szükség, felváltva a korábbi, tartományonként eltérő valutákat. A Mark lett a hivatalos fizetőeszköz, amelynek bevezetése jelentős lépés volt a gazdasági egységesítés felé.
A Mark egy aranyalapú valuta volt, ami stabilitást és megbízhatóságot kölcsönzött neki. Az érmék verése a tartományok joga maradt, ám szigorú birodalmi szabványoknak kellett megfelelniük. Ez azt jelentette, hogy az érmék kinézete és címletezése egységes volt az egész birodalomban, de az érméken feltüntették az adott tartomány uralkodójának portréját, vagy címereit.
A főbb címletek a következők voltak:
Aranyérmék: Ezek voltak a pénzrendszer gerince. Kétféle címletben verték őket: 10 Mark és 20 Mark. Ezek az érmék tiszta aranyból készültek, és rendkívül fontosak voltak a nemzetközi kereskedelemben is.
Ezüstérmék: A kisebb címletek, mint az 1 Mark, 2 Mark, 3 Mark és 5 Mark ezüstből készültek. Ezek a mindennapi ügyletek során voltak használatosak.
Nikkel- és rézérmék: A legkisebb címletek, mint az 1 Pfennig, 2 Pfennig, 5 Pfennig és 10 Pfennig rézből és nikkelből készültek. Ezek fedezték a kisebb vásárlások és tranzakciók igényeit.
A Német Birodalom pénzverése nem csupán gazdasági, hanem politikai és szimbolikus jelentőséggel is bírt. Az egységes pénzrendszer a birodalom egységét és erejét demonstrálta, emellett megkönnyítette a kereskedelmet és a gazdasági növekedést. A tartományi uralkodók portréinak megjelenése az érméken pedig a birodalmon belüli autonómia bizonyos mértékét is tükrözte.
Az első világháború kitörésével, 1914-től az aranyérmék verése leállt, és a nemesfémek egyre nagyobb részét a hadigazdálkodás vonta el. Az ezüstérméket részben leváltották az olcsóbb fémekből készült érmék, sőt, a háború vége felé megjelentek a vészpénzek (Notgeld) is. Ez a változás jól mutatta a háború gazdasági hatását, amely végül a birodalom összeomlásához is vezetett.