Lengyelország - Lengyel-Litván Unió

A Lengyel-Litván Unió 1385-től 1569-ig tartó időszaka a két állam perszonáluniójának időszaka volt. A krevai unióval kezdődött, melynek értelmében II. Jagelló litván nagyfejedelem feleségül vette I. Hedvig lengyel királynőt, és lengyel királlyá koronázták. Ez a perszonálunió több megszakítással egészen az 1569-es lublini unióig állt fenn, melyben a két állam szorosabb, reálunióvá egyesült. Ebben az időszakban a két ország külpolitikája összehangolódott, közös hadsereggel rendelkeztek, de belső igazgatásuk külön maradt.

A Lengyel-Litván Unió (1385-1569) pénzverése egy összetett kép, mivel a két országnak a Lublini Unióig (1569) eltérő pénzrendszere volt, bár a perszonálunió révén bizonyos átfedések és kölcsönhatások léteztek.
A Jagelló-dinasztia trónra lépésével nem történt azonnali pénzügyi unió. Lengyelországban a korábbi pénzrendszer maradt érvényben, amely a dénáron, a garason és a krakkói zloty-n alapult. A krakkói zloty ekkor még nem egy ténylegesen vert érme volt, hanem egy számítási egység, amely általában 48 krakkói garasnak felelt meg.
Főbb érmék: Denár (denarius): Kis értékű ezüstérme, a pénzrendszer alapja. Garas (grossus cracoviensis): Nagyobb értékű ezüstérme, amely a cseh garas mintájára készült. Fontos kereskedelmi érme volt. Zloty: Számítási egységként funkcionált, de a korszak vége felé megjelentek az első arany zloty érmék is.
Krakkó volt a legfontosabb királyi pénzverde, de más városokban is működtek időszakos vagy helyi pénzverdék (pl. Malbork, Lublin, Poznań).
Litvániának saját, a lengyeltől eltérő pénzrendszere volt. A litván pénzrendszer alapja a litván dénár vagy pengas volt, amely kisebb értékű volt a lengyel dénárnál.
Főbb érmék: Pengas (dénár litewski): Kis értékű ezüstérme. Garas litewski: A lengyel garashoz hasonló, de eltérő súlyú és értékű ezüstérme. Półgrosz: Félgaras értékű érme.
Vilnius volt a legfontosabb litván pénzverde, ahol a litván érméket verték.
A két ország pénzei eltérő értékkel bírtak. A lengyel garas általában értékesebb volt a litván garasnál.
A két pénz közötti árfolyam folyamatosan változott a gazdasági és politikai helyzettől függően.
A két ország közötti kereskedelem során szükség volt az érmék átváltására, ami bonyolította a gazdasági kapcsolatokat.
Bár nem volt formális monetáris unió, a perszonálunió és a gazdasági érdekek idővel a pénzrendszerek közeledéséhez vezettek.
A 16. század közepén, az unió előkészítése során felmerült az egységes pénzrendszer gondolata, de ezt a Lublini Unió sem valósította meg azonnal.