Franciaország - Első Köztársaság

A francia forradalom idején Franciaországban 1792 és 1804 között az első köztársaság volt hatalmon. Ebben az időszakban több politikai felfordulás zajlott, és több frakció is harcolt a hatalomért.
A francia forradalom 1789-ben kezdődött, és hamarosan véget vetett a francia monarchiának. 1792 szeptemberében kikiáltották az első köztársaságot. Az országot ekkor egy Nemzeti Konvent irányította, amelyben különböző politikai csoportok képviselték magukat.
Az első köztársaságot több szakaszra lehet osztani. A girondisták uralma (1792-1793): A girondisták egy mérsékelt csoportosulás volt, amely a köztársaságot alkotmányos monarchiaként képzelte el. 1793-ban azonban a jakobinusok, egy radikálisabb csoportosulás, átvette a hatalmat.
A jakobinusok uralma (1793-1794): A jakobinusok Maximilien Robespierre vezetésével diktatúrát vezettek be. Ebben az időszakban több ezer embert végeztek ki a forradalom ellenségeinek nyilvánított személyekként. Ezt az időszakot terrornak is nevezik.
A thermidoriánus reakció (1794-1799): 1794-ben Robespierre-t és több más jakobinust kivégeztek. A hatalmat egy mérsékeltebb csoportosulás, a thermidoriánusok vették át. 1795-ben új alkotmányt fogadtak el, amely létrehozta a Direktóriumot, egy öttagú végrehajtó testületet.
A Direktórium időszaka (1795-1799): A Direktórium időszaka politikai instabilitással és korrupcióval jellemezhető. 1799-ben Napóleon Bonaparte tábornok puccsal megdöntötte a Direktóriumot, és konzulátust hozott létre.
A konzulátus időszaka (1799-1804): Napóleon mint első konzul irányította Franciaországot. 1804-ben császárrá koronáztatta magát, és ezzel véget vetett az első köztársaságnak.
Az első köztársaság jjelentősebb eseményei. A király kivégzése (1793): XVI. Lajost, a francia királyt hazaárulás vádjával kivégezték. A vendée-i háború (1793-1796): A Vendée régióban parasztlázadás tört ki a köztársaság ellen. A francia forradalmi háborúk (1792-1802): Franciaország több európai országgal is háborúzott.

Az első Francia Köztársaság idején (1792-1804) a pénzverés jelentős változásokon ment keresztül, tükrözve a politikai és társadalmi átalakulásokat.
A forradalom idején bevezették a decimális rendszert, amely a lívrát váltotta fel. Az új pénznem a frank lett, amely 100 centime-ra oszlott. A köztársasági eszmék és értékek (szabadság, egyenlőség, testvériség) megjelennek a pénzérméken. Gyakoriak a frígiai sapka, a tölgyfaág, a babérkoszorú és a "Liberté, Égalité, Fraternité" feliratok.
Az érméket főként ezüstből és aranyból verték, de készültek réz és más ötvözetekből is érmék.
Érmetípusok: Frank: Az alapvető pénzegység volt, különböző névértékben (pl. 5 frank, 10 frank, 20 frank) verték. Centime: A frank századrésze, kisebb értékű érmék voltak. Egyéb érmék: Különleges alkalmakra vagy személyek tiszteletére is vertek érméket.
Pénzverési politika: Konvent (1792-1795): A forradalmi kormányzat idején a pénzverés a háborús szükségletekhez és a gazdasági válsághoz igazodott. Direktórium (1795-1799): A stabilizációra törekedtek, de a gazdasági problémák továbbra is nehézségeket okoztak. Konzulátus (1799-1804): Bonaparte Napóleon hatalomra jutásával a pénzverés is központosítottabbá vált.
A forradalom idején bevezették az assignatákat, amelyek papírpénzek voltak, de értékük gyorsan csökkent az infláció miatt.
A zavaros időkben gyakori volt a pénzhamisítás, ami tovább nehezítette a gazdasági helyzetet.