- Cilicia tartomány

Cilicia a Római Birodalom délkeleti tartománya volt Kis-Ázsia területén, a Földközi-tenger partján, stratégiai jelentőségű kikötőkkel és kereskedelmi útvonalakkal. A tartomány számos hellenisztikus eredetű várost foglalt magába, mint például Seleucia ad Calycadnum, ahol római tartományi érméket vertek görög felirattal. Ezek az érmék gyakran helyi isteneket és szimbólumokat ábrázoltak, ötvözve a görög és római művészeti hagyományokat.

Cilicia tartomány pénzverése lenyűgöző ablakot nyit az ókori világ gazdasági, politikai és kulturális életére. Ez a délkelet-anatóliai régió – amelyet a Taurus-hegység és a Földközi-tenger határol – különösen gazdag numizmatikai hagyományokkal rendelkezik, amelyek több évszázadon átívelnek.
Cilicia két részből állt: a hegyvidéki Cilicia Tracheia és a síkvidéki Cilicia Pedias.
A terület az Achaemenida Perzsa Birodalom, majd Nagy Sándor, a Szeleukidák, végül a Római Birodalom fennhatósága alá került.
A városok – mint Tarsos, Soloi, Mallos – fontos kereskedelmi és vallási központok voltak, ahol saját pénzverés folyt.
Perzsa korszak (Kr. e. 5–4. század): a helyi uralkodók és satrapák (pl. Syennesis) verettek pénzeket, gyakran görög és arámi feliratokkal.
Hellenisztikus korszak: a Szeleukidák alatt a városok autonóm pénzverést folytattak, hellén ikonográfiával.
Római korszak (Kr. e. 1. századtól): a városok római stílusú pénzeket vertek, gyakran császári portrékkal és helyi istenekkel.
A pénzeken megjelenő motívumok tükrözték a vallási kultuszt, politikai lojalitást és helyi identitást.
Gyakori ábrázolások: Zeusz, Artemisz, helyi istenek, valamint hajók, oroszlánok, sasok.
A pénzverés nemcsak gazdasági eszköz volt, hanem propaganda is: a városok és uralkodók így közvetítették hatalmukat, vallásukat és kulturális értékeiket.