A görög katonai junta 1974-es bukása fordulópontot jelentett Görögország történelmében. Ezzel véget ért egy hét évig tartó diktatúra, és kezdetét vette a Harmadik Görög Köztársaság időszaka, amely a demokrácia helyreállítását és megszilárdítását tűzte ki célul.
A junta bukása után nemzeti egységkormány alakult Konsztantinosz Karamanlisz vezetésével. A kormány elsődleges feladata a demokratikus intézmények helyreállítása volt. Ennek keretében: 1974-ben új alkotmányt fogadtak el, amely szilárd alapokat teremtett a parlamentáris köztársaságnak. Szabad és tisztességes választásokat tartottak, amelyeken Karamanlisz Új Demokrácia pártja győzött. Megszüntették a junta által bevezetett korlátozásokat a politikai szabadságjogokra. A hadsereget civil ellenőrzés alá vonták.
Ebben az időszakban Görögország külpolitikájában is jelentős változások következtek be. Az ország kilépett a NATO katonai szárnyából a ciprusi válság miatt, és megkezdte a tárgyalásokat az Európai Gazdasági Közösséghez (EGK) való csatlakozásról.
Az 1981-es parlamenti választásokon a Andreasz Papandreou vezette Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) győzött. Ez jelentős politikai eltolódást jelentett, és új korszakot nyitott Görögország történetében. A PASZOK kormányzása alatt: Számos szociális reformot vezettek be, beleértve a jóléti állam kiépítését és a munkavállalói jogok kiterjesztését. Görögország 1981-ben csatlakozott az EGK-hoz, ami jelentős gazdasági és politikai integrációt jelentett Európával. A külpolitikában Görögország aktívabb szerepet vállalt a nemzetközi szervezetekben és a regionális együttműködésben.
A következő évtizedekben a két nagy párt, az Új Demokrácia és a PASZOK felváltva kormányozták Görögországot. Az ország gazdasági fejlődést ért el, de strukturális problémákkal is küzdött, mint például a magas államadósság és a bürokrácia.
A 2010-es évek elején Görögország súlyos gazdasági válságba került. Ez komoly társadalmi feszültségekhez és politikai változásokhoz vezetett. A megszorító intézkedések hatására megerősödtek a kisebb, radikálisabb pártok.
A 2015-ös választásokon a baloldali Sziriza párt győzött, Alekszis Ciprasz vezetésével. A Sziriza kormánya megpróbált szembeszállni a nemzetközi hitelezők által diktált megszorításokkal, de végül kénytelen volt elfogadni egy újabb mentőcsomagot.
A 2019-es választásokat az Új Demokrácia nyerte meg, Kirjakosz Micotakisz vezetésével. A jelenlegi kormány a gazdaság fellendítésére és a stabilitás megteremtésére összpontosít.
A Harmadik Görög Köztársaság időszaka a demokrácia megszilárdításának, a gazdasági és társadalmi modernizációnak, valamint az európai integrációnak a korszaka volt. Az ország számos kihívással nézett szembe, különösen a gazdasági válság idején, de a demokratikus intézmények megőrizték stabilitásukat.
A Harmadik Görög Köztársaság 1974-es megalakulása óta két fő pénznemet használt: a görög drachmát (1974-2001) és az eurót (2002-től napjainkig).
Az 1974-es katonai junta bukása után a görög drachma maradt a hivatalos fizetőeszköz. Ebben az időszakban számos érme került kibocsátásra különböző címletekben és anyagokból. A Lepták (1, 2, 5, 10, 20, 50) és drachmák (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 500). Alumínium, alumínium-bronz, réz-nikkel, nikkel-bronz. Az érméken gyakran szerepeltek történelmi személyiségek (pl. Arisztotelész, Homérosz, Periklész), mitológiai alakok (pl. Athéné baglya), nemzeti jelképek és modern témák (pl. hajók). Az 1 és 2 leptás érmék sosem kerültek forgalomba. 1982-ben a drachma többes számát "drachmai"-ról "drachmes"-re változtatták.
Görögország 2001-ben csatlakozott az eurózónához, és 2002. január 1-jén az euró váltotta fel a drachmát. A görög euróérmék nemzeti oldalán három különböző terv szerepel címletenként, mindegyik Georges Sztamatopulosz szobrászművész munkája: 1 és 2 eurós: Mitológiai témák (Zeusz és Európé, bagoly Athén i.e. 5. századi drachmájáról). 10, 20 és 50 centes: Jelentős görög politikusok (Elefthériosz Venizélosz, Joánisz Kapodísztriasz, Rigasz Fereosz). 1, 2 és 5 centes: Görög hajók (modern tankhajó, korvett, athéni trireme).
A görög pénzverés története 1974 óta tükrözi az ország politikai és gazdasági változásait, a nemzeti identitás és a történelmi örökség iránti tiszteletet.