Franciaország - Negyedik Köztársaság

A Francia Negyedik Köztársaság (1946-1958) a második világháború utáni Franciaország politikai rendszere volt. Számos szempontból a Harmadik Köztársaság (1870-1940) újjáélesztése volt, és ugyanazoktól a problémáktól szenvedett, mint elődje.
A hatalom a Nemzetgyűlés kezében összpontosult, amely megválasztotta a kormányt. A köztársasági elnök szerepe nagyrészt ceremoniális volt.
A Negyedik Köztársaságot a gyakori kormányváltások jellemezték. Tizenkét év alatt 21 kormány alakult, ami gyengítette a végrehajtó hatalmat és megnehezítette a hosszú távú politikai döntések meghozatalát.
Számos politikai párt létezett, amelyek közül egyik sem rendelkezett domináns többséggel. Ez koalíciós kormányok létrehozásához vezetett, amelyek gyakran instabilnak bizonyultak.
A Negyedik Köztársaság idején Franciaország jelentős gyarmatbirodalommal rendelkezett. Az 1950-es években azonban a gyarmatokon egyre erősödtek a függetlenségi törekvések, ami súlyos válságokat okozott (pl. indokínai háború, algériai háború).
A politikai instabilitás ellenére a Negyedik Köztársaság idején jelentős gazdasági növekedés és modernizáció zajlott Franciaországban. Újjáépítették a háborúban elpusztult infrastruktúrát és ipart, és megkezdték a jóléti állam kiépítését.
Franciaország fontos szerepet játszott az európai integrációs folyamat elindításában. Részt vett az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), majd az Európai Gazdasági Közösség (EGK) létrehozásában.
A Negyedik Köztársaságot végül az algériai háború okozta politikai válság buktatta meg. 1958-ban egy katonai puccs fenyegetése miatt Charles de Gaulle tábornokot kérték fel a kormány vezetésére. De Gaulle új alkotmányt dolgozott ki, amely megerősítette a végrehajtó hatalmat és létrehozta az Ötödik Köztársaságot.

A Francia Negyedik Köztársaság (1946-1958) pénzverése jelentős változásokon ment keresztül az előző időszakokhoz képest, tükrözve a háború utáni gazdasági és politikai helyzetet.
A második világháború és az azt követő időszak inflációja továbbra is éreztette hatását, ami gyakori címletváltozásokhoz és az érmék anyagának módosulásához vezetett.
A frank többször is leértékelésre került ebben az időszakban.
Az érmék készültek alumíniumból, bronzból, réz-nikkelből és rozsdamentes acélból is, a címlettől és az időszaktól függően.
Sok érmén továbbra is Marianne, a Francia Köztársaság allegorikus nőalakja szerepelt különböző formákban.
"Liberté, Égalité, Fraternité" (Szabadság, Egyenlőség, Testvériség): A köztársaság jelmondata gyakran megjelent az érméken.
A háború utáni kezdetek (1946-1948): Ebben az időszakban még forgalomban maradtak a korábbi, Vichy-kormányzat idején vert érmék is egy ideig. Emellett megjelentek az első, a Negyedik Köztársaság nevében kibocsátott érmék, gyakran ideiglenes jelleggel és olcsóbb anyagokból.
Bár az új frank (nouveau franc) bevezetése hivatalosan csak 1960-ban történt meg az Ötödik Köztársaság idején, a gazdasági stabilitás megteremtésére irányuló törekvések már a Negyedik Köztársaság alatt elkezdődtek, és ez hatással volt a pénzverési politikára is. A régi frankhoz képest 100:1 arányban történt az átváltás.
Az alacsonyabb címletek (1, 2, 5 frank) gyakran készültek alumíniumból a könnyűség és az olcsóság miatt.  A magasabb címletekhez (10, 20, 50, 100 frank) gyakran használtak bronzot vagy réz-nikkelt.
Előfordulhattak alkalmi vagy emlékérmék is, bár ez a korszak nem volt annyira gazdag ilyen típusú kibocsátásokban, mint a későbbi időszakok.
A Negyedik Köztársaság instabilitása a kormányok gyakori váltakozásával járt, ami néha a gazdasági politikában és így a pénzverésben is tükröződött.  A gyarmati birodalommal való kapcsolat is befolyásolta a pénzrendszert, hiszen a francia frank volt a fizetőeszköz számos gyarmaton is.