Dzsibuti - Francia Tengerentúli Terület

Dzsibuti, Afrika szarvának apró, de stratégiai fontosságú országa az 1960-as évek végéig francia gyarmati uralom alatt állt. Az 1967 és 1977 közötti időszakban a terület fokozatosan a függetlenség felé haladt, miközben számos belső és külső tényező formálta a társadalmi, gazdasági és politikai életét.
A francia gyarmati uralom alatt Dzsibuti gazdasága elsősorban a francia érdekeket szolgálta ki. A kikötő és a vasút jelentős szerepet játszott a térség kereskedelmében, de a helyi lakosság számára kevés előnyt biztosított. Az 1960-as évekre a függetlenségi törekvések egyre erősebbé váltak, a helyi politikai elit és a lakosság jelentős része is a saját állam létrehozását támogatta.
A hidegháború időszakában Dzsibuti geopolitikai helyzete kiemelten fontossá vált. A stratégiai fekvésű ország a szovjet és az amerikai érdekek ütközőpontjában helyezkedett el. A szovjetek támogatást nyújtottak a helyi függetlenségi mozgalmaknak, míg Franciaország igyekezett megtartani befolyását a térségben.
Az 1970-es évek elején a francia kormány felismerte, hogy a dzsibuti helyzet fenntarthatatlan. A növekvő belső nyomás és a nemzetközi változások hatására megkezdődtek a függetlenségi tárgyalások. 1977. június 27-én Dzsibuti hivatalosan is független állam lett.
A függetlenség elnyerése után Dzsibuti számos kihívással szembesült. A gyarmati örökség, a gazdasági függőség és a politikai instabilitás mind-mind akadályozta az ország fejlődését. A szomszédos országokkal fennálló területi viták is tovább bonyolították a helyzetet.

A Dzsibuti Francia Tengerentúli Terület (1967-1977) , a francia gyarmati időszakban Dzsibuti a francia frankot használta. Ez a pénznem a terület pénzügyi rendszerének alapja volt.
A terület pénzügyi rendszere szorosan integrálódott Franciaországéval, így a pénzveréssel kapcsolatos döntések is nagyban függtek a francia hatóságoktól.
Dzsibuti 1977-ben nyerte el függetlenségét, és bevezette saját pénznemét, a dzsibuti frankot.