Tajvan - Köztársaság

1949-ben a kínai polgárháború végén a Kuomintang (KMT) párt vereséget szenvedett a kommunistáktól, és Csang Kaj-sek vezetésével visszavonult Tajvanra, ahol megalapította a Kínai Köztársaság (ROC) új székhelyét.
A KMT egypártrendszert vezetett be, és rendkívüli állapotot hirdetett, amely egészen 1987-ig tartott.
Ezt az időszakot gyakran nevezik „fehér terrornak”, mivel politikai ellenfeleket üldöztek, és a sajtószabadság erősen korlátozott volt.
Az ország gazdasága viszont gyorsan fejlődött, különösen az amerikai támogatás és a földreformok révén.
Csang Csing-kuo, Csang Kaj-sek fia, 1987-ben feloldotta a hadiállapotot, és engedélyezte az ellenzéki pártok működését.
1991-ben megszűnt a KMT kizárólagos hatalma, és megkezdődött az alkotmányos reform.
1996-ban tartották az első közvetlen elnökválasztást, amelyet Lee Teng-hui nyert meg.
2000-ben először nem KMT-jelölt, hanem a Demokrata Haladó Párt (DPP) jelöltje, Chen Shui-bian lett elnök, ami politikai váltást jelentett.
A DPP hangsúlyozta Tajvan különálló identitását Kínától, ami feszültséget okozott a két ország között.
Tajvan gazdasága továbbra is erős, különösen a technológiai szektorban, és a sziget demokratikus berendezkedése stabil.
Tajvan de facto független államként működik, bár a Kínai Népköztársaság továbbra is saját tartományának tekinti.
Az ENSZ-ben Tajvan nem képviselteti magát, de számos ország fenntart vele gazdasági és kulturális kapcsolatokat.

1949 kulcsfontosságú év volt Tajvan pénzügyi történetében: a hiperinfláció miatt bevezették az Új tajvani dollárt (New Taiwan Dollar, TWD), amely azóta is az ország hivatalos fizetőeszköze.
1946–1949 között használták az Ó tajvani dollárt (TW$), amely a japán jen helyébe lépett a japán megszállás után.
A hiperinfláció miatt 1949. június 15-én bevezették az Új tajvani dollárt, 1:40,000 arányban váltva az előző valutát. Az új valuta bevezetését a Tajvani Tartományi Kormány kezdeményezte, majd a Tajvani Központi Bank vette át a kibocsátás feladatát.
Az első Új tajvani dollár bankjegyek 1, 5, 10, 50, 100, 500, 1000 és 2000 TWD címletekben jelentek meg. A bankjegyek gyakran ábrázolják Sun Yat-sen és Csang Kaj-sek portréját, valamint tajvani tájakat, történelmi épületeket és állatokat. A modern bankjegyek biztonsági elemei: vízjelek, hologramok, színváltó tinta, rejtett karakterek.
Az 1950-es évektől kezdve különböző címletű érméket vertek: 1, 5, 10, 50 cent, valamint 1, 5, 10 TWD.
Az érmék gyakran tartalmazzák a szilvavirág motívumot – Tajvan hivatalos virágát – amely a három népi elvet és az öt kormányzati ágat szimbolizálja.
Tajvan rendszeresen bocsát ki emlékérméket történelmi események, politikai vezetők, újévi ünnepek és sportesemények alkalmából.
Példák: Csang Kaj-sek 80. és 90. születésnapjára kiadott érmék, valamint a kínai zodiákus állatokat ábrázoló sorozatok.