Német Államok - Württembergi Királyság

A Württembergi Királyság egy német állam volt, amely 1806-tól 1918-ig létezett. A Német-római Birodalom felbomlása után jött létre, és a Német Császárság tagállama lett 1871-ben. A királyság gazdasága főként a mezőgazdaságra és a kézművességre épült, de a 19. században az ipar is jelentős fejlődésnek indult. Württemberg a kultúra és az oktatás terén is kiemelkedő volt, számos híres tudós és művész származott innen. Az első világháború után a királyság megszűnt, és a Weimari Köztársaság része lett.

A Württembergi Királyság pénzverése a királyság 1806-os megalakulásától az 1918-as megszűnéséig tartott. Ez idő alatt a királyság pénzrendszere több jelentős változáson ment keresztül.
A királyság kezdetben a gulden alapú pénzrendszert használta, amely már korábban is elterjedt volt a dél-német államokban. A württembergi gulden egységei a következők voltak: 1 Gulden = 60 Kreuzer , 1 Kreuzer = 4 Pfennig
Vertek arany-, ezüst- és rézpénzeket is. Az aranypénzek között megtalálhatóak voltak a dukátok és a forintok, az ezüstpénzek között pedig a tallérok és a különféle gulden érmék (pl. fél, egy, két gulden). A rézpénzek a kisebb címleteket képviselték (pl. 1/2, 1, 2, 4 kreuzer).
A pénzérméken gyakran szerepelt a württembergi címer és az uralkodó portréja.
A Német Birodalom 1871-es megalakulása után a legtöbb német állam, köztük Württemberg is, áttért a birodalmi pénzrendszerre, amelynek alapja a márka volt. Az új pénzrendszer egységei a következők voltak: 1 Márka = 100 Pfennig .
A württembergi pénzverde továbbra is bocsátott ki érméket, de ezek már a birodalmi szabványoknak feleltek meg. A címletek között megtalálhatóak voltak az ezüst 2, 3 és 5 márkás érmék, valamint a kisebb réz és nikkel pfennig érmék.
Érdekesség, hogy a német államoknak joguk volt saját uralkodójuk portréját feltüntetni az arany 10 és 20 márkás érméken. Így léteznek II. Vilmos württembergi király portréjával ellátott 10 márkás aranyérmék is.
A württembergi pénzérméket főként a stuttgarti állami pénzverdében (Münzstätte Stuttgart) verték. Az érméken gyakran megtalálható a "F" verdejegy, amely Freudenstadt városára utal, ahol szintén működött egy ideig pénzverde.