USA - Szövetségi köztársaság

Az USA története 1776-ban kezdődött, amikor a tizenhárom brit gyarmat kinyilvánította függetlenségét. Ez nem csupán politikai elszakadást jelentett, hanem egy új államforma, a szövetségi köztársaság alapjait is lefektette.
Július 4-én elfogadták a Függetlenségi Nyilatkozatot, melyet főként Thomas Jefferson fogalmazott meg.
A dokumentum kimondta, hogy minden ember egyenlőnek születik, és joga van az élethez, szabadsághoz és boldogság kereséséhez.
A nyilatkozat filozófiai alapjai a felvilágosodás eszméiből, különösen John Locke gondolataiból eredtek.
1775–1783 – Függetlenségi háború: A háború az angol elnyomás elleni tiltakozásból nőtt ki, különösen az adók és vámok miatt.
George Washington vezette az amerikai csapatokat, akik 1781-ben Yorktownnál döntő győzelmet arattak.
A 1783-as párizsi béke hivatalosan is elismerte az USA függetlenségét.
1787. az USA alkotmánya a világ első írott, modern köztársasági alkotmánya lett. Bevezette a hatalmi ágak szétválasztását: törvényhozás (Kongresszus), végrehajtás (Elnök), igazságszolgáltatás (Legfelsőbb Bíróság). A szövetségi rendszer lényege: az államok önállóak bizonyos kérdésekben, de közösen irányítják az országot.
A kezdeti választójog csak a földbirtokos férfiakra korlátozódott. A 19. században fokozatosan bővült: eltörölték a vagyoni cenzust, majd a nők és afroamerikaiak is jogot kaptak a szavazásra.
A Bill of Rights (Jogok Nyilatkozata) 1791-ben biztosította az alapvető szabadságjogokat.
A 19. században az USA terjeszkedett nyugat felé, kialakítva a mai területét.
A polgárháború (1861–1865) a rabszolgaság és az államok jogai körüli vitákból robbant ki.
A 20. században az USA világhatalommá vált, miközben belső reformokkal erősítette demokratikus intézményeit.

Az USA pénzrendszere a függetlenségi háború idején született meg, és azóta is folyamatosan fejlődik.
1776: Az USA kikiáltotta függetlenségét.
Continental dollár: Papírpénz, amit a Kongresszus bocsátott ki a háború finanszírozására.
Nem volt arany- vagy ezüstfedezete. Gyorsan elértéktelenedett – innen ered a mondás: „Not worth a Continental.”
1792: Elfogadták a „Coinage Act”-et, amely létrehozta az USA pénzverő rendszerét.
Megalapították a Philadelphia-i pénzverdét – az első hivatalos pénzverő intézményt.
Bevezették az amerikai dollárt mint hivatalos fizetőeszközt. Az első érmék ezüstből és aranyból készültek, például: Half dime (fél tízcentes), Silver dollar (ezüst dollár), Eagle (aranyérme, 10 dollár).
1861: Megjelentek az első „greenback” bankjegyek – zöld színű papírpénzek.
1913: Létrejött a Federal Reserve System, az USA központi bankja. Feladata a pénzkibocsátás és a gazdaság stabilitásának biztosítása. A bankjegyeket „Federal Reserve Note”-ként ismerjük.
Bankjegyek: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 dolláros címletek.
Portrék híres elnökökről (pl. George Washington, Abraham Lincoln). Hátoldalukon ikonikus épületek (pl. Fehér Ház, Lincoln-emlékmű).
Érmék: 1 cent (penny), 5 cent (nikkel), 10 cent (dime), 25 cent (quarter), 50 cent (fél dollár), 1 dollár.
A pénzverés helyét betűjel mutatja: P (Philadelphia), D (Denver), S (San Francisco), W (West Point).
Ritka és gyűjtői darabok:
1933-as 20 dolláros aranyérme: Az egyik legértékesebb amerikai érme.
1804-es ezüst dollár: Aukción több millió dollárért kelt el.
1913-as Liberty Head nikkel: Csak 5 darab készült belőle – mindegyik ritkaság.