Ausztria és a mai Belgiumot, illetve Hollandiát magában foglaló Németalföld történelmileg rendkívül szorosan összefonódott, különösen a Habsburg-ház uralma alatt. Ez a kapcsolat évszázadokon át formálta mindkét régió sorsát.
A legfontosabb kapcsolódási pont a Habsburg-ház felemelkedésével jött létre. Burgundi Mária és Miksa osztrák főherceg (a későbbi I. Miksa német-római császár) házassága 1477-ben kulcsfontosságú volt. Ezzel a házassággal a Habsburgok megszerezték a gazdag és stratégiailag fontos burgundi örökséget, amely magában foglalta a Németalföldet is.
Ezt követően a Németalföld a hatalmas Habsburg Birodalom része lett. V. Károly császár, aki Spanyolország királya is volt, egyesítette a Habsburg örökség spanyol és osztrák ágát, és birodalma magában foglalta a Németalföldet is. Ebben az időszakban a Németalföld rendkívül fontos gazdasági központ volt, különösen a kereskedelem és a textilipar virágzott.
A 16. században azonban feszültségek kezdtek kialakulni. A reformáció terjedése, különösen a kálvinizmus, valamint a spanyol Habsburgok (akik a Németalföld felett uralkodtak) erőteljes katolikus politikája és központosítási törekvései ellenállást váltottak ki. Ez vezetett a nyolcvanéves háborúhoz (1568-1648), más néven a németalföldi felkeléshez.
Ennek a háborúnak a következményeként a Németalföld két részre szakadt:
Északi Németalföld: Kikiáltotta függetlenségét és létrejött a Holland Köztársaság (a mai Hollandia elődje).
Déli Németalföld: A spanyol Habsburgok uralma alatt maradt (a mai Belgium és Luxemburg területe), és Spanyol-Németalföld néven ismerték.
A spanyol örökösödési háború (1701-1714) után a déli Németalföld a spanyol ágról az osztrák Habsburgokra szállt. Így jött létre az Osztrák-Németalföld, amely egészen a francia forradalmi háborúkig (1790-es évek) Ausztria része maradt. Ebben az időszakban a déli tartományok továbbra is fontos gazdasági területek voltak, bár a független Hollandia versenytársaivá váltak.
A napóleoni háborúk idején a Németalföld egésze francia uralom alá került. A bécsi kongresszus (1815) után a déli és északi részeket ideiglenesen egyesítették a Holland Királyság néven. Azonban ez az unió rövid életű volt: 1830-ban a déli tartományok fellázadtak és megalakult a független Belgium Királyság. Hollandia független államként folytatta útját.
Ausztria és a Németalföld történelme elválaszthatatlanul összefonódik a Habsburg-ház expanziójával és uralmával, amely évszázadokra meghatározta mindkét régió politikai, gazdasági és kulturális fejlődését, egészen a felkelések és forradalmak koráig, amelyek végül a mai Belgium és Hollandia független államainak megszületéséhez vezettek.
Az Osztrák-Hollandia (Belgium) pénzverése egy különleges fejezet az osztrák numizmatika történetében, amely az Osztrák Németalföld területén zajlott a 18. században, főként Mária Terézia, I. Ferenc, II. Lipót és II. Ferenc uralkodása alatt.
Az Osztrák-Hollandia (Belgium) az osztrák Habsburgok fennhatósága alatt állt a 18. században.
A pénzverés célja az volt, hogy egységes fizetőeszközt biztosítson a birodalom ezen részén, figyelembe véve a helyi gazdasági igényeket.
A korszakban többféle koronatallér és krajcár készült, jellemzően .873 finomságú ezüstből:
|
Uralkodó |
Címlet |
Anyag |
Súly |
Átmérő |
Évjáratok |
|---|---|---|---|---|---|
|
Mária Terézia |
1 koronatallér |
ezüst .873 |
29,44 g |
41 mm |
1740–1780 |
|
I. Ferenc |
1 koronatallér |
ezüst .873 |
29,44 g |
39 mm |
1745–1765 |
|
II. Lipót |
1 koronatallér |
ezüst .873 |
29,44 g |
39 mm |
1790–1792 |
|
II. Ferenc |
1/2 koronatallér |
ezüst .873 |
14,72 g |
35 mm |
1792–1795 |
|
II. Ferenc |
1/4 koronatallér |
ezüst .873 |
7,36 g |
30 mm |
1792–1797 |
A pénzeket több osztrák pénzverdében készítették, például a Hall pénzverdében, amely híres volt precíz és részletgazdag vereteiről.
A verdejelek (pl. „F”, „H”, „HA”) segítenek azonosítani, hol készült az adott érme.
A Mária Terézia-féle tallér olyan népszerű volt, hogy még halála után is évszázadokon át újra és újra verték, különféle országokban – gyakran változatlan évszámmal: 1780.