Ausztria - Karintia

Karintia, Ausztria legdélibb tartománya, gazdag és sokszínű történelmi múlttal rendelkezik, amely egészen a kőkorszakig nyúlik vissza.
Már a kőkorszakban is lakott terület volt, később az illírek és kelták telepedtek le itt.
A kelták megalapították Noricum államát, amely később római provincia lett.
A rómaiak idején jelentős bányászat folyt, különösen vas és más fémek terén.
A szlávok a 6. században érkeztek, és létrehozták Karantániát, az első szláv államot.
A terület később bajor, majd frank uralom alá került.
976-tól Karintia önálló hercegség lett, egészen 1335-ig, amikor a Habsburgok vették át az irányítást.
Ebben az időszakban számos kolostor, vár és kastély épült, például a híres Hochosterwitz vár.
A török háborúk, parasztfelkelések, valamint a reformáció és ellenreformáció jelentős hatással voltak a régióra.
Mária Terézia uralkodása alatt fontos gazdasági és társadalmi reformok történtek.
A napóleoni háborúk idején Karintia rövid időre a francia Illír tartományokhoz tartozott.
Az első világháború után Karintia déli részeit Olaszország és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság igényelte.
1920-ban népszavazás döntött arról, hogy Karintia Ausztriához tartozzon – a lakosság többsége Ausztriára szavazott.
A második világháború alatt a tartomány a náci Németország része lett.
A háború után brit megszállási övezet volt egészen 1955-ig.
Karintia ma autonóm tartomány, saját parlamenttel és kormányzóval.
Gazdag kulturális örökséggel rendelkezik, többek között kétnyelvű közösségekkel (német és szlovén).
A tartományban számos múzeum, vár, kastély és történelmi emlékhely található, amelyek bemutatják a régió múltját.

Karintia, Ausztria déli tartománya nemcsak természeti szépségeiről híres, hanem érdekes pénztörténeti vonatkozásai is vannak. A régióban a 20. század elején különleges pénzverési események zajlottak, különösen az első világháborút követő időszakban.
A világháború utáni gazdasági nehézségek miatt több osztrák tartomány – köztük Karintia – helyi szükségpénzeket (Notgeld) bocsátott ki. Ezek nem hivatalos fizetőeszközök voltak, de ideiglenesen elfogadták őket a mindennapi kereskedelemben.
Címletek: 10, 20 és 50 heller, anyaga papír, kiadás éve: 1920, jellemzői: gyakran díszes grafikával, helyi motívumokkal készültek, céljuk: áthidalni a pénzhiányt, ösztönözni a helyi gazdaságot.
Ezek a pénzek ma már ritkaságnak számítanak, és a numizmatikai gyűjtők körében keresettek.
Bár Karintia nem rendelkezik saját pénzverővel, a régió történelme során több alkalommal is fontos szerepet játszott az osztrák pénzügyi életben – különösen a határ menti kereskedelem és a helyi gazdaság stabilizálása terén.