Olaszország 1946-ban vált köztársasággá egy népszavazás eredményeként, amelyen az olaszok a monarchia és a köztársaság között döntöttek. A referendumot június 2-án és 3-án tartották, és a köztársaságra szavazók többségbe kerültek. Ez volt az első választás Olaszországban, amelyen már nők is szavazhattak, és az általános választójog alapján zajlott.
A köztársaság kikiáltása után az ország új alkotmányt fogadott el, amely 1948-ban lépett hatályba, és meghatározta Olaszország demokratikus jogrendjét. Az ezt követő években Olaszország politikai és gazdasági átalakuláson ment keresztül, csatlakozott a NATO-hoz, és megkezdte újjáépítését a második világháború után.
Az Olasz Köztársaság 1946-os megalakulása után jelentős változások történtek az ország pénzverésében. Az új köztársasági rendszer bevezetésével az olasz líra továbbra is az ország hivatalos fizetőeszköze maradt, de a pénzérmék és bankjegyek dizájnja átalakult, hogy tükrözze az új politikai berendezkedést.
A köztársaság első éveiben kibocsátott érméken gyakran szerepeltek az olasz nemzeti szimbólumok, például az Itáliai turrita, amely az olasz nemzet megszemélyesítésének jelképe volt. Az 1950-es évektől kezdve az olasz líra érméinek dizájnja modernizálódott, és egyre több történelmi és kulturális motívum jelent meg rajtuk.
Az 1970-es és 1980-as években az olasz pénzverés tovább fejlődött, új címletek és anyagok jelentek meg. Az 1990-es évek végén, az euró bevezetésének előkészítéseként, az olasz líra fokozatosan háttérbe szorult, míg végül 2002-ben teljesen lecserélték az euróra.