Lettország 1991-ben nyerte vissza függetlenségét a Szovjetuniótól. Azóta parlamentáris köztársaságként működik, többpártrendszerrel. Az ország sikeresen integrálódott a nyugati struktúrákba: 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz is. A gazdaság jelentős átalakuláson ment keresztül, a korábbi szovjet tervgazdaságról egy nyitott, piaci alapú gazdaságra tért át. Az EU-tagság jelentős gazdasági fejlődést hozott. A társadalomra jellemző a kulturális sokszínűség, jelentős orosz kisebbséggel. Az elmúlt évtizedekben Lettország aktív szerepet vállalt a nemzetközi politikában és az európai integrációban.
A függetlenség visszaszerzése óta, 1991-től kezdődően, a Lett Köztársaság izgalmas utat járt be a saját pénzrendszerének megteremtésében és fejlesztésében.
A szovjet rubel időszakának vége után egy teljesen új lappal kellett indulniuk. Először is, 1993-ban bevezették a lett latot (LVL), amely egy erős és stabil valutává vált az évek során. A latot kisegítő pénzegysége a szantims volt (1 lat = 100 szantims).
Ami a pénzérméket illeti, egy gyönyörű és változatos sorozatot bocsátottak ki, amelyek tükrözték Lettország történelmét, kultúráját és természeti szépségeit. A leggyakoribb címletek a következők voltak: 1, 2, 5, 10, 20, 50 szantims: Ezeken gyakran növényi és állati motívumok szerepeltek. 1 lats: Ezen általában a kis lett címer volt látható. 2 lats: A nagy lett címer díszítette.
Érdekeség, hogy a lett érmék formájukban és méretükben is változatosak voltak, megkönnyítve a megkülönböztetésüket.
2014, egy újabb mérföldkő Lettország pénzügyi történetében. Január 1-jén Lettország csatlakozott az eurózónához, és a latot felváltotta az euró (€). Ez egy jelentős lépés volt az ország gazdasági integrációjában az Európai Unióval.
Bár a régi lat érmék már nincsenek forgalomban, sok numizmatikus és gyűjtő nagy becsben tartja őket, mint egy fontos emléket Lettország függetlenségének korai éveiből.