Észtország - Köztársaság

Észtország 1918. február 24-én kiáltotta ki függetlenségét az Orosz Birodalomtól, kihasználva az első világháború és az orosz forradalom okozta zűrzavart.
A fiatal köztársaságnak meg kellett védenie függetlenségét a bolsevik Oroszországgal szemben a szabadságharcban (1918-1920).
Az 1920-as években Észtország demokratikus köztársaságként működött, parlamentáris rendszerrel.
Az ország gazdasága lassan fejlődött, de a mezőgazdaság és az ipar modernizálása terén jelentős előrelépések történtek.
A 30-as évek elején Észtországban is érezhetővé váltak a szélsőjobboldali és -baloldali erők erősödése, ami politikai instabilitáshoz vezetett.
1934-ben Konstantin Päts államfő puccsal átvette a hatalmat, és tekintélyelvű rendszert vezetett be.
1940-ben a Molotov–Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunió megszállta Észtországot, és annektálta a Szovjetunióhoz.
A második világháború alatt Észtország először a németek, majd újra a szovjetek megszállása alá került.
A háború után Észtország a Szovjetunió egyik tagköztársasága lett, Észt Szovjet Szocialista Köztársaság (ESSR) néven.
A szovjet rezsim elnyomást gyakorolt a lakosságra, és több tízezer észtet deportált Szibériába.
Az 1980-as évek végén a Szovjetunió gyengülése lehetővé tette Észtország számára, hogy 1991 augusztusában újra kikiáltsa függetlenségét.
Észtország sikeresen átalakult demokratikus jogállammá, szabad piacgazdasággal.
2004-ben Észtország csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
Észtország ma egy modern, fejlett ország, amely a digitalizáció és az innováció terén élen jár Európában.

Észtország pénzverése két különböző időszakra osztható: az 1918 és 1940 közötti időszakra, amikor Észtország független köztársaság volt, valamint az 1991 utáni időszakra, amikor Észtország ismét függetlenné vált.
1918-1940 közötti időszak, ebben az időszakban Észtország a saját valutáját, a észt márkát (EEK) használta. Az észt márka 100 pennire oszlott.
Az alábbi érméket verték ebben az időszakban: 1 penni: bronzból készült ,2 penni: bronzból készült, 5 penni: nikkelből készült, 10 penni: nikkelből készült ,25 penni: nikkelből készült ,1 marka: ezüstből készült ,2 marka: ezüstből készült .
Az érméken az észt címer, a "Eesti Vabariik" (Észt Köztársaság) felirat és az évszám szerepelt.
Az alábbi bankjegyeket bocsátották ki ebben az időszakban: 10 marka ,25 marka, 50 marka, 100 marka, 500 marka, 1000 marka, 5000 marka.
A bankjegyeken különböző személyek és épületek ábrázolásai szerepeltek.
Miután Észtország 1991-ben ismét függetlenné vált, új valutát vezetett be, a észt kroont (EEK). A kroon 100 sendire oszlott.
Az alábbi érméket verték ebben az időszakban: 1 senti: alumíniumból készült, 2 senti: alumíniumból készült, 5 senti: réz-nikkel ötvözetből készült, 10 senti: réz-nikkel ötvözetből készült 20 senti: réz-nikkel ötvözetből készült, 50 senti: réz-nikkel ötvözetből készült, 1 kroon: réz-nikkel ötvözetből készült, 2 kroon: réz-nikkel ötvözetből készült.
Az alábbi bankjegyeket bocsátották ki ebben az időszakban:1 kroon, 2 kroon, 5 kroon, 10 kroon ,20 kroon, 50 kroon, 100 kroon, 500 kroon .
2011.január 1-jén Észtország bevezette az eurót, és ezzel a kroon megszűnt hivatalos fizetőeszköz lenni.