Brazília - Brazíliai Egyesült Államok Köztársaság

1889-ben Brazília a világ egyik legnagyobb és legstabilabb monarchiájából köztársasággá vált. A katonai vezetők által vezetett puccs megdöntötte a császárságot, és kikiáltották a köztársaságot. Az új állam neve eleinte Brazil Egyesült Államok Köztársasága volt, majd 1967-ben Brazil Szövetségi Köztársaságra változott.
A köztársaság első évtizedei instabilitással és kihívásokkal voltak teli. Több elnökváltás, lázadások, valamint egy súlyos gazdasági válság (encilhamento) jellemezte ezt az időszakot. Az 1891-es alkotmány nem adott szavazati jogot a nőknek és az írástudatlanoknak, akik a lakosság jelentős részét tették ki.
A 19. század vége és a 20. század eleje a kávékorszakként ismert. Brazília ekkor vált a világ legnagyobb kávétermelőjévé, és ez az iparág jelentősen befolyásolta az ország gazdaságát és társadalmát. A kávéexportból származó bevételek azonban egyenetlenül oszlottak el, és a gazdaság erősen függött a világpiaci kávéárak ingadozásaitól.
A 20. század első felében Brazília számos társadalmi és politikai változáson ment keresztül. A városiasodás felgyorsult, az iparosodás megkezdődött, és a középosztály megerősödött. Az ország azonban továbbra is jelentős társadalmi egyenlőtlenségekkel küzdött.
Az 1930-as években Getúlio Vargas hatalomra kerülése új korszakot nyitott Brazília történetében. Vargas autoriter vezetése alatt az állam jelentős szerepet vállalt a gazdaság irányításában, és számos társadalmi reformot vezetett be. Ugyanakkor a demokratikus intézmények működését korlátozta, és a politikai ellenzéket elnyomta.
Brazília a második világháborúban a szövetségesek oldalán harcolt. A háború végeztével az ország gazdasága gyors növekedésnek indult, és a nemzetközi porondon is jelentősebb szerepet vállalt.
Az 1950-es és 1960-as években Brazília politikai élete instabil volt, és több elnökváltás is történt. A társadalmi feszültségek fokozódtak, és a kommunista párt erősödése aggodalmat keltett a konzervatív erők körében.
1964-ben a katonaság puccsal megragadta a hatalmat, és több mint 20 évig tartó katonai diktatúra kezdődött. A diktatúra alatt a demokratikus jogokat korlátozták, a politikai ellenzéket üldözték, és számos emberi jogi visszaélés történt. A gazdaság ugyan gyorsan növekedett, de a társadalmi egyenlőtlenségek tovább mélyültek.

1889-ben Brazília megszüntette a monarchiát és köztársasággá vált. Ez a jelentős politikai változás a pénzverés területén is változásokat hozott. Az új rezsimnek saját pénzügyi rendszert kellett kialakítania, amely tükrözte az ország új identitását.
Az új köztársaság egyik első feladata volt a pénzverés központosítása és modernizálása. A korábbi, több városban működő pénzverdéket fokozatosan bezárták, és a tevékenységet Rio de Janeiróban lévő egyetlen pénzverde alá vonták. Ez a lépés hatékonyabbá tette a pénzgyártást és segített egységesíteni a pénznem megjelenését.
A technológia fejlődésével a pénzverés is modernizálódott. Bevezették az újabb gépeket és eljárásokat, amelyek lehetővé tették a nagyobb mennyiségű és jobb minőségű érmék gyártását. A pénzérmék dizájnja is megújult, az új köztársaság szimbólumait és értékeit tükrözve.
Az 1889-1967 közötti időszakban Brazília gazdasága jelentős változásokon ment keresztül. Az iparosodás, az urbanizáció és a növekvő kereskedelem mind hatással voltak a pénzverésre. A növekvő gazdasági aktivitás nagyobb mennyiségű pénzforgalmat igényelt, így a pénzverde termelését is fokozni kellett. Az ország pénzének alapjául szolgált a reis.
1964-ben katonai puccs következett be Brazíliában, amely hosszú időre meghatározta az ország politikai és gazdasági életét. A katonai diktatúra alatt a pénzverés is állami felügyelet alá került, és a pénzpolitikát elsősorban a gazdasági stabilitás és az infláció elleni küzdelem érdekében alakították ki.
1967-ben jelentős pénzügyi reformokat vezettek be Brazíliában, amelyek célja az infláció csökkentése és a gazdasági növekedés elősegítése volt. Ezek a reformok a pénzverés területén is változásokat hoztak, új érmék és bankjegyek kerültek forgalomba.