Németország - Kempen a. Rhein

Kempen, a Rajna-menti kisváros Észak-Rajna-Westfáliában, gazdag és változatos múlttal rendelkezik, amely egészen a római korig nyúlik vissza. Bár a település nevét először 870-ben említik "Campina" néven, a régészeti leletek ennél sokkal régebbi emberi jelenlétre utalnak.
A középkorban Kempen stratégiailag fontos helyen feküdt, ami jelentősen hozzájárult fejlődéséhez. A 13. században a kölni érsekek birtokába került, és a várost fokozatosan erődítették. A ma is látható, impozáns vízivár, a Kurkölnische Landesburg építése a 14. században kezdődött, és a város egyik legjellegzetesebb épületegyüttesévé vált. Ez az erődítmény nemcsak védelmi célokat szolgált, hanem a régió közigazgatási központja is volt.
Kempen virágzó kereskedelmi központtá vált a középkorban, különösen a textíliák és a vászonszövés révén. A város a Hanza-szövetség tagja volt, ami tovább erősítette gazdasági befolyását és kapcsolatait.
Az újkor során Kempen is megszenvedte a korszellem viharait. A 17. századi harmincéves háború súlyos pusztítást hozott, ami a város hanyatlásához vezetett. Ezt követően a francia forradalmi háborúk és a napóleoni idők is nyomot hagytak Kempenen. A 19. század elején a város a porosz uralom alá került.
A 19. században a vasút kiépülése új lendületet adott Kempen gazdaságának. Az iparosodás, különösen a textilipar újjáéledése, fellendülést hozott. A 20. században Kempen fokozatosan modernizálódott, de megőrizte történelmi jellegét. A második világháború viszonylag kíméletesen bánt vele, így számos régi épület megmaradt.

Kempen a. Rhein, egy festői város Észak-Rajna-Westfáliában, a középkorban rövid ideig saját pénzverési joggal rendelkezett. Ez a jog azonban nem tartott sokáig, és a város pénzverése viszonylag korlátozott maradt.
A pénzverési jogot Kempen valószínűleg a 14. században kapta meg, amikor a város virágzó kereskedelmi központ volt. A korabeli dokumentumok szerint a város Pfennigeket és Hellereket verhetett, amelyek a mindennapi tranzakciókban használt aprópénzek voltak. Ezek a pénzérmék valószínűleg helyi használatra készültek, és a város gazdaságának fellendülését tükrözték.
Azonban a Kempeni pénzverés soha nem érte el a nagyobb német városok, mint például Köln vagy Aachen pénzverésének méretét és jelentőségét. Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a város viszonylag kis méretű volt, és a pénzverés jogát is csak rövid ideig élvezte. A 15. század elejére a pénzverési jog valószínűleg megszűnt, és a város lakói ismét a környező nagyobb városok pénzeit használták.