Német Államok Bajorország - Bajor királyság

A Bajor Királyság (Königreich Bayern) egy német állam volt, amely 1805-től 1918-ig állt fenn, a mai Bajorország, Saarpfalz járás és részben Rajna-vidék-Pfalz területén.
1806-ban jött létre, amikor I. Miksa bajor választófejedelem Napóleon támogatásával királyi címet kapott.
Bajorország Franciaország oldalán vett részt a napóleoni háborúkban, területeit is gyarapítva. Később, 1813-ban átállt az oldalára és Ausztriával kötött szövetséget.
A kongresszuson Bajorország megőrizte területeinek nagy részét, Würzburgot és területeket a Rajna bal partján kapott kárpótlásul elvesztett területeiért.
I. Lajos király liberális nézetei kezdetben népszerűek voltak. A későbbi uralkodók idején azonban konzervatívabb irányvonal érvényesült, és Bajorország is érintett volt az 1848-as forradalmakban.
1871-ben Bajorország a Német Birodalom része lett, de bizonyos önállóságot megőrzött.
Az I. világháború végén, a németországi forradalom idején a Bajor Királyság is megszűnt, és létrejött a Bajor Szabadállam.
A gazdaság alapját a mezőgazdaság képezte, de a század második felében az iparosodás is megkezdődött, különösen Münchenben és Augsburgban. A vasútépítés fellendítette a kereskedelmet és az ipart.
A társadalom hierarchikus maradt, de a polgárság szerepe fokozatosan nőtt. A parasztság helyzete sokszor nehéz volt.
Bajorország fontos kulturális központ volt. München virágzó művészeti élettel rendelkezett, I. Lajos király jelentős építkezéseket finanszírozott (pl. Glyptothek, Alte Pinakothek). A romantika és a nemzeti ébredés kora a bajor népművészet és hagyományok felértékelődését hozta.
A politikai életet a monarchia uralta, de a 19. század folyamán fokozatosan megjelentek a politikai pártok és a parlamentnek is egyre nagyobb szerepe lett. A liberális és a katolikus erők jelentősek voltak.
Bajorország túlnyomórészt katolikus állam volt, ami meghatározta a társadalmi életet és az oktatást.
Az emberek többsége vidéken élt, és a mezőgazdaságból élt meg. A városokban a munkásosztály nehéz körülmények között élt. A század végén a technikai fejlődés (pl. világítás, közlekedés) lassan megváltoztatta a városi életet.
Az oktatás fejlődött, bár a lehetőségek nem voltak egyenlőek a különböző társadalmi rétegek számára. A Müncheni Egyetem fontos tudományos központtá vált.

A Bajor Királyság pénzverése a királyság 1806-os megalakulásától 1918-as megszűnéséig tartott. A királyság saját pénzrendszert tartott fenn, amely a német államok pénzrendszerének része volt.
A bajor pénzrendszer a konvenciós talléron alapult, amely egy ezüstpénz volt.
Kisebb címletekben krajcárokat és pfennigeket vertek.
A pénzérméken a bajor király arcképe és a "Königreich Bayern" (Bajor Királyság) felirat szerepelt.
A délnémet valutaszövetséghez való csatlakozás után a bajor pénzrendszer a guldenre váltott.
A gulden mellett krajcárokat vertek.
Az érméken továbbra is a király arcképe volt látható.
A Német Császárság megalakulása után Bajorország is áttért a márkára.
A márkát pfennigekre osztották.
A pénzérméken a bajor címer és a "Deutsches Reich" (Német Birodalom) felirat is megjelent a király arcképe mellett.