III. György 1738-ban született Londonban a Hannoveri-ház harmadik brit uralkodójaként. Ő volt az első király, akinek az anyanyelve az angol volt. 1751-ben édesapja váratlanul meghalt. György volt az első számú trónörökös, így ő lépett apja nyomdokaiba, elnyerte a Wales hercegi címet. 1760-ban elődje, II. György meghalt, ezáltal ő lett Nagy-Britannia és Írország királya. 1761-ben feleségül vette Mecklenburg-Strelitzi Saroltát, akivel 15 gyermekük született. Uralkodása végén a király már súlyos mentális problémákkal szenvedett, órákig beszélt magában és látása is megromlott. 1820-ban bekövetkezett halála. Regnálása 59 éven keresztül tartott. A trónon fiai, először György majd Vilmos követték.
1816-ban bekövetkezett a nagy éremreform. Ez alatt vezették be az arany sovereign érmét is, aminek értéke 1 font volt. Ez az időszak kedvező volt a brit pénzérméknek, hiszen nemcsak stílusuk újúlt meg, de a művészileg is kezdtek egyre magasabb szintre fejlődni.