Franciaország - Harmadik Köztársaság

A Francia Harmadik Köztársaság egy viharos időszakban született, a porosz–francia háború (1870–1871) és a Második Francia Császárság bukása után. Fennállása alatt, 1870-től 1940-ig, Franciaország jelentős politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális változásokon ment keresztül. A Harmadik Köztársaságot a politikai instabilitás jellemezte. Számos rövid életű kormány váltotta egymást, gyakran korrupciós botrányok és ideológiai ellentétek miatt. A politikai spektrum széles volt, a monarchistáktól és konzervatív katolikusoktól a radikális republikánusokig és szocialistákig. Ezek az erők folyamatosan küzdöttek a hatalomért. Az 1890-es években kirobbant Dreyfus-ügy mélyen megosztotta a francia társadalmat és rávilágított az antiszemitizmusra és a politikai manipulációra.
A Harmadik Köztársaság idején Franciaország jelentős gyarmatbirodalmat épített ki Afrikában, Ázsiában és Óceániában. Ez a gyarmatosítás jelentős hatással volt a francia gazdaságra és társadalomra, de növelte a nemzetközi feszültséget is.
A Német Birodalom megerősödése miatt Franciaország szövetségeket keresett, és létrehozta az Antant-ot Nagy-Britanniával és Oroszországgal.
A 19. század vége és a 20. század eleje a gyors urbanizáció és iparosodás időszaka volt Franciaországban. Ez új társadalmi osztályok megjelenéséhez és a meglévő társadalmi struktúrák átalakulásához vezetett.Az iparosodás a munkásosztály növekedésével járt, ami a munkásmozgalom megerősödéséhez vezetett. A sztrájkok és a szakszervezetek harca a jobb munkakörülményekért és a magasabb bérekért gyakoriak voltak. Bár a nők helyzete lassan javult, a Harmadik Köztársaság idején még mindig jelentős egyenlőtlenségek voltak a férfiak és nők között. A nőknek nem volt szavazati joguk, és korlátozottak voltak a munkavállalási és oktatási lehetőségeik. A Harmadik Köztársaság a kulturális élet virágzásának időszaka volt. A tudomány, az irodalom és a művészetek területén jelentős előrelépések történtek. Párizs a világ egyik kulturális központjává vált. A Harmadik Köztársaság gazdasága jelentős fejlődésen ment keresztül, különösen a 19. század végén. A vasútépítés, az ipari termelés növekedése és a gyarmatok kiaknázása hozzájárult a gazdasági növekedéshez. Bár az ipar fejlődött, Franciaország gazdaságában továbbra is jelentős szerepet játszott a mezőgazdaság.
Az 1930-as évek világgazdasági válsága Franciaországot is súlyosan érintette, ami társadalmi elégedetlenséghez és politikai instabilitáshoz vezetett.
A Harmadik Köztársaság bukását a második világháború elején, 1940-ben bekövetkezett katasztrofális francia vereség okozta a német hadsereggel szemben. A német megszállás és a Vichy-kormány megalakulása véget vetett a Harmadik Köztársaságnak.

A Francia Harmadik Köztársaság (1870-1940) pénzverése jelentős változásokon ment keresztül az időszak alatt. Az 1870-es évek elején még forgalomban voltak a korábbi rendszerek érméi, de hamarosan megkezdődött egy új, republikánus érmesorozat bevezetése.
A Harmadik Köztársaság kikiáltása után a pénzverésben a stabilitás megteremtése volt a cél. A korábbi érmék mellett új típusok is megjelentek, melyeken a köztársasági szimbólumok, mint Marianne, a Szabadság allegorikus alakja, kaptak helyet. Ebben az időszakban még ezüst és arany alapú érmék is forgalomban voltak.
A 19. század végére a francia frank szilárdan az aranyalapú rendszerhez kötődött. A 20 frankos és 10 frankos aranyérmék széles körben elfogadottak és használtak voltak mind belföldön, mind nemzetközi szinten. Ezeken az érméken gyakran Marianne portréja és a kakas, Franciaország nemzeti jelképe szerepelt.
A 19. század végén és a 20. század elején az ezüstérmék szerepe fokozatosan csökkent a nemzetközi pénzügyi változások és az arany dominanciájának erősödése miatt. Ennek ellenére továbbra is forgalomban maradtak ezüstérmék, bár névértékük és méretük változhatott.  A kisebb névértékű érmékhez bronzot és nikkelt használtak. Ezeken az érméken is megjelentek a köztársasági szimbólumok és a korra jellemző motívumok. Az 1900-as évek eleje (1900-1904): Ebben az időszakban a pénzverés stabilnak volt mondható, folytatódott a korábbi típusú érmék kibocsátása. Az 1904-es év egyfajta határvonalnak tekinthető a tekintetben, hogy a következő években újabb gazdasági és politikai tényezők befolyásolták a francia pénzrendszert.
Jellemző érmék ebben az időszakban: Aranyérmék: 20 frankos (Marianne és kakas ábrázolással), 10 frankos. Ezüstérmék: 5 frankos (Hercule ábrázolással a korábbi időszakból, majd később más típusok), 2 frankos (Ceres ábrázolással), 1 frankos (Ceres ábrázolással), 50 centimes, 20 centimes. Bronzérmék: 10 centimes, 5 centimes, 2 centimes, 1 centime. Nikkelérmék: Az 1900-as évek elején kezdtek elterjedni a nikkelből készült érmék is a kisebb címletekben. 
A Francia Harmadik Köztársaság pénzverése tükrözte a kor politikai ideológiáját és gazdasági helyzetét. A köztársasági szimbólumok hangsúlyos megjelenése az érméken a rendszer identitását erősítette, míg az aranyalapú rendszer a gazdasági stabilitást volt hivatott biztosítani.