| Ország: | Magyarország (Európa) |
| Államforma: | Harmadik Köztársaság (1989-napjaink) |
| Téma: | Apáczai Csere János 400 éve született |
| Típus: | Emlékpénz |
| Megjegyzés: | 2025 |
| Címlet: | 3000 Forint |
| Anyag: | Réz-nikkel 0 |
| Súly: | 30,8 g |
| Átmérő: | 38,61 mm |
| Előlap: | Az emlékérme előlapjának – vízszintes vonal által elválasztott – felső részén Apáczai Csere János 1653-1655-ben Utrechtben készült műve, a „Magyar encyclopaedia” borítóján szereplő nyomdászjegy ábrázolása látható, amelytől balra, két sorban a „2025” verési évszám és a „BP.” verdejel, jobbra, két sorban értékjelzés és a ”FORINT” felirat olvasható. Az előlap szélén, fent köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A vízszintes vonal alatt a mu ˝ címére és alcímére, valamint a szerzőjére utaló felirat olvasható, az első kiadás szerinti formában nyolc sorba tördelve: „MAGYAR| ENCYCLOPÆDIA.| Az az,| MINDEN IGAZ ES HASZNOS |Böltseségnek szep rendbe foglalá-|sa és Magyar nyelven világra botsátása.| APATZAI TSERE JANOS |által.” |
| Hátlap: | Az emlékérme hátlapján, fent négyzet alakú keretben – vízszintes vonalakból álló háttérrel – Apáczai Csere János képzeletbeli mellképének ábrázolása, az ábrázolás bal szélén, lent az emlékérmét tervező Endrődy Zoltán tervezőművész mesterjegye látható. Az ábrázolás alatt, négyzet alakú szövegblokkban, három sorba tördelve az „APÁCZAI | CSERE | JÁNOS”, alatta további öt sorba tördelve, az „A” betűt iniciáléként ábrázolva az „A MAGYAR NEVELÉSÜGY | ÉS AZ ANYANYELVI TUDOMÁNYOS | ISMERETTERJESZTÉS ELŐFUTÁRA” | „AZ ELSŐ MAGYAR | ENCIKLOPÉDISTA” felirat olvasható változó betűmérettel. A szövegblokk alatt az Apáczai Csere János születésének és halálának évét jelölő„1625 – 1659” felirat olvasható. |
| Leírás: | Apáczai Csere János (1625. június 10. – 1659. december 31.) pedagógus, filozófus, kálvinista teológus szegény szülők gyermekeként az erdélyi, barcasági Apácán született. Püspöki ösztöndíjjal tanult, majd felsőfokú tanulmányait a teológia doktoraként zárta Hollandiában. 1653-tól a gyulafehérvári kollégium tanára, 1656-tól a kolozsvári református kollégium igazgatója volt. Egy korszerű erdélyi egyetem alapítására tervezetet nyújtott be az erdélyi fejedelem részére, ami az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában már nem valósult meg. A magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Életművének meghatározó eszmei forrását a puritán etika, a karteziánus módszer, valamint az enciklopédikus tudás iránti igény jelentette. Az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar ismerőinek és követőinek egyike volt. Forrás: Pénzverő |
| Tervező: | Endrődy Zoltán |