| Ország: | Magyarország (Európa) |
| Államforma: | Harmadik Köztársaság (1989-napjaink) |
| Téma: | 100 éves a Magyar Nemzeti Bank |
| Típus: | Emlékpénz |
| Megjegyzés: | 2024 |
| Címlet: | 3000 Forint |
| Anyag: | Réz-nikkel |
| Súly: | 30,8 g |
| Átmérő: | 38,61 mm |
| Előlap: | Az emlékérmék előoldalán a Magyarország zászlaját heraldikai sávozással megjelenítő, körvonallal határolt középmezőben a fejlődést és növekedést jelképező Fibonacci-spirál plasztikus megjelenítése látható, háttérben szerkesztőnégyzetekkel. A spirál gyújtópontjában áll az „MNB” felirat és az alapítás évét jelölő 1924-es évszám, így kifejezve, hogy a jegybank tevékenységével a kezdetektől fogva hozzájárul a stabil gazdasági környezet kialakításához, ezzel megteremtve a fejlődés alapját. A külső peremen olvashatók az intézmény működését meghatározó legfontosabb célok: félköriratban fent a „STABILITÁS • FEJLŐDÉS • ÉRTÉKTEREMTÉS”, lent a „FÜGGETLENSÉG • FENNTARTHATÓSÁG”. A Fibonacci-spirál hátterében kirajzolódó legnagyobb szerkesztőnégyzet jobb felső sarkában a „2024” verési évszám és a „BP.” verdejel, a bal alsó sarkában az „50000”, illetve a „3000” értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat olvasható két egymás alatti sorban. A kibocsátót jelölő „MAGYARORSZÁG” felirat a spirál ívét követve, a spirál alatt jelenik meg. |
| Hátlap: | Az emlékérmék hátoldalának körvonallal határolt középső részében a Magyar Nemzeti Bank logójának ábrázolása látható, az ezüst érmén aranyozott inlay betétként, míg a színesfém változaton plasztikusan megjelenítve. Felette az MNB által 1924-ben kibocsátott részvény díszítőelemének részlete köszön vissza, melyben a „100 ÉVES A” felirat olvasható, tartalmi egységet képezve a logóval. A logó ábrázolásától jobbra, fent az elektronikus tranzakció jelképeként egy bankkártya, majd – az óramutató járásával megegyezően – egy aranyrúd látható utalásként a szuverenitást elősegítő aranykészletre. A motívumsort a jelenleg forgalomban lévő 100 forintos, az 1971 és 1987 között forgalomban használt 10 forintos, valamint az 1946-ban kibocsátott 1 forintos címletű forgalmi érme egy-egy részletének ábrázolása gazdagítja, érzékeltetve, hogy az MNB a stabil pénzügyi rendszer őre, a nemzeti valuta kibocsátója. A hátlap szélén, bal oldalon – a 10 forintos címletű forgalmi érme ábrázolásába illesztve – az emlékérmét tervező Horváth Andrea iparművész mesterjegye látható. |
| Perem: | Recés |
| Leírás: | A független jegybank hazánk szuverenitásának egyik legfontosabb szimbóluma, létrehozásának igénye már az 1848-as forradalom követeléseit összefoglaló 12 pont között is szerepelt. Végül 1924. április 26-án lépett hatályba a Magyar Nemzeti Bank létrehozásáról szóló törvény, május 24-én tartotta meg a jegybankot tulajdonló részvénytársaság az alakuló közgyűlését, és egy hónappal később, június 24-én valósulhatott meg a márciusi ifjak akarata, amikor az önálló magyar jegybank Popovics Sándor elnökletével megkezdte munkáját. A nemzeti egység egyik legjelentősebb intézményévé váló önálló jegybank első évtizede alapjaiban határozta meg a következő időszakot, hiszen olyan kiváló emberek, mint Popovics Sándor – az MNB első elnöke – stabilizálták a háborún átesett ország gazdaságát. A jegybank, alapításának centenáriuma alkalmából a 100 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát, valamint a valaha volt legnagyobb súlyú nemesfém érmeként 50 000 Ft névértékű ezüst emlékérmét és annak 3 000 Ft-os címletű színesfém változatát az MNB alelnöke és főigazgatója ünnepélyes keretek között bocsátotta ki. Kandrács Csaba beszédében méltatta a pénzügyeket szabályozó és felügyelő független Magyar Nemzeti Bank elmúlt százéves tevékenységét, mely folyamatosan Magyarország gyarapodásáért dolgozik. „A mai napon kibocsátásra kerülő érmék a jegybank hivatását, felelősségteljes szerepét közvetítik, üzenetként hordozzák a teljes magyarság felé az érmén megjelenő feliratot: a Magyar Nemzeti Bank 100 éve a független, stabil pénzügyi rendszer őre” – emelte ki a jegybank alelnöke. Forrás:MNB |
| Tervező: | Horváth Andrea |