10% kedvezmény, ha bejelentkezve rendel. Az akciós árakból is levonjuk. Belép
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a NumizMarket.hu
| Ország: | Magyarország (Európa) |
| Sorozat: | Magyarországi megyék és megyeszékhelyek |
| Téma: | Bács-Kiskun megye, Kecskemét |
| Típus: | Emlékpénz |
| Megjegyzés: | 2022 |
| Címlet: | 3000 Forint |
| Anyag: | Réz-nikkel patinázott |
| Súly: | 29,5 g |
| Átmérő: | 42 mm |
| Előlap: | Az emlékérmék előlapján a kecskeméti Városháza impozáns épületének Kossuth tér felőli ábrázolása látható, a tér egy részletével. Kecskemét büszkesége, a Városháza Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült 1893-1897 között, pályázatuk címe egyben a város jelmondata: „Sem magasság, sem mélység nem rettent”. Az épületábrázolás előterében, jobb oldalon található az előoldalt tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye. |
| Hátlap: | Az emlékérmék hátlapján a megye híres szülöttei – az óramutató járásával megegyezően haladva, Petőfi Sándor, Katona József, Móra Ferenc és Kodály Zoltán – arcképcsarnoka szerepel egy-egy kör alapon kiemelve. A portrékhoz rendelve találhatóak a hírességek kézjegyei. A portrékat Bács-Kiskun megye határvonala köti össze, melyben egy pont jelöli Kecskemét földrajzi helyét. A hátoldalt tervező Vékony Fanni iparművész mesterjegye Móra Ferenc ábrázolása mellett jobb oldalon található. |
| Perem: | Feliratozott MAGYARORSZÁG MEGYÉI, MEGYESZÉKHELYEI |
| Leírás: | A Magyar Nemzeti Bank „Bács-Kiskun megye, Kecskemét” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a „szecesszió gyöngyszemének” tartott kecskeméti Városháza felavatásának 125. évfordulója alkalmából 2022. október 3-án. Az emlékérmék egy új, a magyarországi megyéket és megyeszékhelyeket bemutató emlékérme-sorozat kezdő darabjai. Előlapjukat Kereszthury Gábor iparművész, hátlapjukat Vékony Fanni iparművész tervezte. Bács-Kiskun Magyarország legnagyobb területű, legsokszínűbb nemzetiségű megyéje, melynek központja Kecskemét. A „hírös város” lakónépesség szerint hazánk nyolcadik, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb települése. Kecskemét évszázadokon keresztül a Duna-Tisza köze legjelentősebb városa, gazdasági, egyházi és iskolai központja. Egy 1368-ban kelt oklevél már mezővárosként említi. 1950-ben lett a területileg legnagyobb magyarországi megye székhelye, jelenleg is a térség oktatási, kulturális, közigazgatási és ipari központja, 2012-től kiemelt járműipari központ. A Magyar Nemzeti Bank „Bács-Kiskun megye, Kecskemét” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a „szecesszió gyöngyszemének” tartott kecskeméti Városháza felavatásának 125. évfordulója alkalmából. Az emlékérmékkel egy új, a magyarországi megyéket és megyeszékhelyeket bemutató sorozat indul. Ennek megfelelően az emlékérmék előoldala Kecskemétet, hátoldala Bács-Kiskun megyét reprezentálja. Az emlékérmék elsődleges szerepe a figyelemfelhívás, a készpénzforgalomban nem játszanak szerepet. Az ezüst és a színesfém emlékérmék érmeképileg megegyeznek, csak a rajtuk szereplő értékjelzésben térnek el. Forrás:MNB |
| Tervező: | Kereszthury Gábor, Vékony Fanni |
| Motívum: | Épület, Városháza |