Licinius élete

I. Constantius Chlorus veje. 323-ban lemondatták, majd 325-ben száműzték.

AESAR GAIVS VALERIVS LICINIVS AVGVSTVS

Licinius császár pénzverése a Római Birodalom 308-324 közötti időszakának egyik legfontosabb numizmatikai forrása. A pénzérmék alapján nyomon követhető Licinius császár politikai és vallási tevékenysége, valamint a birodalom gazdasági helyzete.

Licinius pénzverése kezdetben a hagyományos római mintákat követte. Arany aureusokat, ezüst denariusokat és bronz antoninianusokat veretett, amelyeken a császár arcképe és címei szerepeltek. A pénzérmék hátoldalán gyakran a császár istennőkkel, például Iupiterrel vagy Minervával együtt ábrázolták.

313-ban Licinius és Konstantin császár közösen kiadták az úgynevezett milánói ediktumot, amely újra engedélyezte a birodalomban a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást. Licinius pénzverése ezután megváltozott, és a kereszténység szimbólumai szerepeltek az érméken .A pénzérmék hátoldalán gyakran kereszt, bárányfej vagy Krisztus monogramja látható.

324-ben Licinius és Konstantin császár között háború tört ki, amelyben Licinius vereséget szenvedett. A császárt Konstantin fogságba vette és kivégeztette. Licinius pénzverése ezzel véget ért.