II. Lajos élete

II. Lajos 1506-ban született a Jagelló házi II. Ulászló király és Candale-i Anna királyné fiaként. Magyarországon és Csehországban 1516 és 1526 között regnált.

Apja, már gyermekkorában biztosította egyetlen fiának a koronát. 1508-ban Székesfehérvárott magyar királlyá és 1509-ben Prágában cseh királlyá koronáztatta. Lajos volt a harmadik és egyben az utolsó magyar király a Jagelló-házból.

1515-ben a Habsburg-Jagelló házassági szerződés értelmében létrejött a bécsi találkozó II. Ulászló magyar király, Jagelló Zsigmond lengyel király, és Habsburg Miksa német-római császár között. A három uralkodó elhatározta a még gyermek Lajos házasságát Habsburg Máriával. Ugyanakkor még abban is megállapodtak, hogy Ulászló halála esetén Lajos gyámja Miksa és Zsigmond lesz. Emellett Miksa fiává fogadta Lajost.

1526. augusztus 29-én halt meg, amikor hősiesen felvállalta a csatát Mohácsnál a túlerőben lévő törökökkel szemben.

II. Lajos korában aranyforint, garas, dénár és obulus nevű négy pénzfajta került kiverésre.

II. Lajos uralkodása elején a pénzverésben teljes mértékben csatlakozott az elődjei által alkalmazott pénzrendszerhez. Ennek a pénzrendszernek a gyökere I. Mátyás 1468. évi nagy pénzreformjáig nyúlt vissza, aki akkor az úgynevezett Madonnás-denárokat vezette be.

II. Lajos uralmának első éveiben a dénárok mind az éremképet, mind a pénzlábat illetőleg teljesen megegyeztek az elődök vereteivel. Ez az első korszak az 1516-1521. évek közé esik .

1521-ben nagyjelentőségű reform következett be a pénzverés terén, melynek értelmét és magyarázatát az ország akkori közállapotai és a kincstár, illetve királyi udvar nehéz anyagi helyzete nyújtja. 

A reform alapgondolata az volt, hogy a pénz finomságát felére csökkentik, de az eddigi értékben kényszerárfolyamon tartják. 

A nova moneta forgalmi ideje alatt a dénárokon kívül vertek még obulust és garast is.